Ha az amerikai pártpolitikára gondolunk, akkor elsősorban a két domináns párt kell eszünkbe jusson, ez a két párt a Republikánus, illetve a Demokrata Párt. Az előbbi jelképében az elefánt, az utóbbi jelképében a szamár kapott helyet.
A demokrata párt:
A Demokrata Párt egyike a világ legrégebbi pártjainak, egyesek az 1820-ra datálják az alapítás évét, mások még korábbra, 1742-re Thomas Jefferson személyéhez kötik. A Republikánus Párthoz hasonlatosan ez is polgári érdekeket képvisel.
Megalakulása idején a déli rabszolgatartó ültetvényesek érdekeit tartotta szem előtt.
Ideológiáját tekintve progresszív, és baloldali nézeteket vall. Jogegyenlőséget ad meg az iránymutató elvei között. Fő feladatkörébe a társadalmi egyenlőtlenségek elsimítása és a szegénység csökkentése tartozik, melynek megvalósítása megjelenhet akár a progresszív adórendszerben is.
A pártot történelme során olyan politikusok irányították, mint Franklin Delano Roosevelt (1933-1945) aki nevéhez a New Deal, a nagyszabású gazdasági segélyprogram fűződik, amivel nagyban befolyásolta a Demokrata párt gazdasági konfesszióit és agendáját, nem mellesleg négyszer választották a párt élére, valamint az ő nevéhez köthető az 1945-ös Jaltai konferencián hozott döntés, miszerint szovjet csapatok állomásozhatnak Magyarországon ideiglenesen. A párt vezetői között volt Henry S. Truman, aki a Truman-doktrína (1947. március 12.), illetve a Marshall-segélyprogram (1947. június 5.) megalkotója.
A párt jelenlegi elnökjelöltje Barack Obama. Obama a 2008-as elnök-előválasztási ciklusban elsöprő győzelmet aratott a párton belül és kívül is, még Hillary Clinton-t, Bill Clinton feleségét is legyőzte. Az elnökválasztás 2008 novemberében lesz tartva, a mandátum pedig négy éves.
Barack Obama:
Politológusként végzett az egyetemen a nemzetközi kapcsolatok szakon 1983-ban, valamint jogászi végzettsége is van, mely végzettségeket a Harvard, illetve a Chicago egyetemen szerezte. 2000-ben a szenátusban indult Illinois állam képviselőjeként, sikertelenül. 2004-ben még mindig egyetemi tanár volt, majd ismételten indult a szenátusi választásokon, sikerrel.
2008 augusztusában merényletet kíséreltek meg elkövetni Obama ellen, de a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) képes volt megakadályozni, hogy az életére törjenek. Egyesek szerint ez csak egy ügyes kampányfogás, mások szerint komolyabban kell venni az ilyen fenyegetéseket.
Obama irányelvei:
Barack Obama az egyetlen olyan amerikai elnökjelölt, aki ellenzi az Irak ellen több, mint öt éve folytatott háborút, amely eddig sikertelennek mondható. A háborúba szerinte emberi életeket és dollár-százmilliókat öltek mindhiába. A háború fő célja egyébként Irak demokratizálása.
Obama színes bőrű lévén nagy szavazótábort tudhat maga mellett, mely főként a déli államokban vált hasznára az előválasztásokon. Véleményem szerint a Demokrata Párt mindenképpen úttörő, mivel a két elnökjelölt közül az egy színes bőrű, a másik pedig nő. Ha a demokraták nyernének, akkor az azt jelentené, hogy még nem volt ilyen elnök. Clintonné nemrégiben feladta a versengést, mivel egyértelműnek látta, hogy demokrata ellenfele jobb, tehát Obama javára visszalépett.
Sokan Obama személyében hasonlatosságot látnak Martin Luther King-gel, mert mindkettő politikai nyomásgyakorló erővel bíró színes bőrű férfi. Kampányában nagy hangsúlyt fektetett származására, illetve sokszor mutatkozott családjával. Jelszava: „Yes, we can”, mely magyarul annyit tesz: „Igen, együtt képesek vagyunk”.
A kampány elején Clintonné még háromszoros előnyben volt Obamával szemben, de ez az arány később megfordult, melyet sokan az afroamerikai választópolgároknak tulajdonítanak, ugyanis Obama nagy támogatásnak örvend ezen kisebbség körében.
Amerikában is nagy szerepe van a személyi kultusznak, így Obama maga mellé ragadott néhány híres világsztárt, akik elsősorban színes bőrűek, pl. Stevie Wonder, vagy a híres talk-show műsorvezetőnő, Oprah Winfrey.
Egy fergeteges és szabálytalan politikai karrier hiteles története és anatómiája címmel az államférfi életét és pályafutását bemutató könyv jelent meg 2008 nyarán Magyarországon.
Alelnöknek Joe Bident választotta, aki a Szenátusban már veteránnak számít. 1972-ben választották be, röviddel azután, hogy elérte a minimum korhatárt. Nem sokkal ezután egy sajnálatos autóbalesetben meghalt a felesége és a lánya, valamint két fia megsebesült. Akkoriban úgy festett, hogy vége Biden Szenátusbeli pályafutásának, de a kollégái segítettek neki átvészelni a válságos időszakot. Öt évvel később újraházasodott. Ha Bidenről beszélünk, mindenképpen meg kell említeni azt, hogy a Szenátusban a külkapcsolatok a szakterülete. Segített a bosnyák népirtás felszámolásában (1992-1995) és az amerikai nők jogait is képviseli. Ugyanúgy szorgalmazza a 2003-ban kezdődött iraki-amerikai háború felszámolását, mint Obama, és autonómiát kínál a síita, szunnita és kurd népeknek.
A Republikánus Párt
Megalakulásakor a ellenezték a rabszolgaság további terjedését és az USA modernizálása volt a cél. A két vezető párt egyike, az a párt amely társadalmilag konzervatívabb és gazdaságilag liberálisabb. Jelenlegi vezetője az amerikai elnök, George W. Bush. Hivatalos jelképük az elefánt.
„A párt alapítása óta megválasztott huszonkilenc amerikai elnökből tizennyolc volt republikánus. Az ötven államból jelenleg huszonnyolcnak van republikánus kormányzója, az állami törvényhozásban egyenlő szerepet vállal a Demokrata Párttal.” (wiki)
Ideológiájukban konzervatívabbak, a magánvállalkozásokat szorgalmazzák és a kisebb kormányzatot. A republikánus jelöltek nagy része az abortusz elleni álláspontot foglalja el, illetve az azonos neműek házasságát elítéli. A fegyvertartás mellett és az illegális bevándorlók ellen teszik le a voksukat. A terrorizmus elleni úttörőmozgalom leginkább a közel-keleti régióban jelentkezik, ahol iraki és afganisztáni katonai beavatkozásokat hajtanak végre, demokratizálás céljából.
A leghíresebb Republikánusok Abraham Lincoln, Dwight D. Eisenhower, Richard Nixon, Ronald Reagen, George H. W. Bush és fia, George W. Bush.
John McCain
Jelenleg 72 éves republikánus politikus. A nagyapja és az apja is szolgált a seregben, négycsillagos admirálisok voltak. A családi hagyománynak megfelelően McCain a katonai akadémiára járt. Háborús hősként tartják számon. A vietnámi háborúban hadifogságba esett, ahol öt és fél évig raboskodott. Jelenleg Arizona állam szenátora.
McCain politikája
2008. október másodikán bejelentette, hogy megszakítja kampányát, hogy minden erejét a bankrendszer stabilizálására fordítsa, és egyben felszólította vetélytársát, hogy cselekedje ugyanezt. Kampánystratégiájában irányváltást vezetett be, melyben személyesen Obamát támadják. „Meg akarják kérdőjelezni a demokrata jelölt, Barack Obama ítélőképességét, őszinteségét, politikai múltját, személyes kapcsolatait, és ez negatívabb hangvétellel is társul majd. "Egy kicsit durvábbak leszünk" - fogalmazott a Washington Postnak a republikánus stáb egyik magas rangú, névtelenséget kérő tagja.” (Origo) A politikai kampányban Obama rohamos lépekkel elhúzni látszik, holott néhány hónapja még fej-fej mellett haladtak az indulók. Sokan a világgazdasági válságnak tudják be a republikánus elnökjelölt népszerűtlenedését, tekintve, hogy a jelenlegi elnök George W. Bush is republikánus.
John McCain irányelvei
McCain programjában kevesebb adót és egyszerűbb adórendszert ígér. A környezetszennyezés visszaszorítása, az egészségügy megreformálása valamint oktatási reform is elsődleges célkitűzés. Támogatottságának oka is elsősorban a katonai múltjának köszönhető. McCain támogatja az Irak ellen folytatott háborút, amelyben a terrorizmus felszámolásása a legfőbb cél. Elítéli a terrorizmust, véleménye szerint ellenfele, Obama a terroristákkal barátkozik. McCain folytatná a háborút, mert úgy látja, hogy ha ez abbamarad, akkor a katonák halála értelmetlen lenne.
Sarah Pallin
42 éves, ötgyermekes családanya, ötödik gyermeke nemrégiben született, sajnálatos betegséggel, Down-szindrómával. Az Idaho Egyetemen újságírást és politikatudományt tanult. Jelenleg Alaszka kormányzója, ahol 80%-kal választották meg. John McCain alelnökjelöltje. Palin továbbá megszállott horgász, vadász, illetve tagja a Nemzeti Géppuska Szövetsének.
Gazdasági válság napjainkban
Néhány hete attól volt hangos a magyar sajtó, hogy a Forint rég nem látott erősséggel bír a világpiacon. E a tendencia megtörni látszik, ugyanis Amerikában kitört a gazdasági válság, mely fokozatosan átterjedt az európai országokra is. A krízis kezelésére több megoldási javaslat is született, de ezek fölött még a mai napig is vita van, ugyanis a szenátus nem ért egyet minden tekintetben ezekkel, így az elfogadás várat magára. A jelenlegi elnök, George W. Bush az amerikai elvekkel ellentétben állami beavatkozást szorgalmaz, amit egy amerikai tévécsatornán közölt. Normál esetben az amerikai modell lényege, hogy az állami beavatkozást csökkenti. Csakhogy Bush megítélése szerint ez nem egy normális eset.
„Az amerikai kongresszus költségvetési hivatalának az igazgatója, Peter Orszag szerdán azt mondta, hogy az amerikai kormány 700 milliárd dolláros mentőcsomagja kedvező esetben nem hónapok, hanem hetek alatt stabilizálhatja az amerikai pénzügyi ágazatot.”
„Korábban egy demokrata szenátor azt mondta, hogy a két nagy párt megegyezett a 700 milliárd dolláros (csaknem 115 ezer milliárd forintos) gazdaságsegítő csomag főbb pontjairól a kongresszusban. A fehér házi tárgyalások után azonban kiderült, hogy a demokraták és a republikánusok nem értenek egyet a kérdésben. A kongresszusi vezetők péntek reggel folytatják a megbeszélést.”
A demokrata álláspont elutasítja a tőkeinjekciót, ugyanis Obamát mélységesen felháborítja, hogy az egyszerű polgárok pénzét fordítsák a wall street-i tőzsdekrach megoldására.
Készítette: Sziky Balázs
